1990.-ben a nagy lelkesedésben sajnos nem vettük észre, hogy az egyre  növekvő magyar államadósság fenyegető

árnyékában a „NYUGAT” a kizsákmányoló KAPITALISTA rendszert  adta el nekünk - DEMOKRÁCIA néven.

ROSSZ VÁSÁRT CSINÁLTUNK!

A nyugattól átvett modellnek ugyanis szerves eleme a KORRUPCIÓ nevű összetevő! Az első érdek-összehangolások már az ellenzéki kerekasztalnál megkezdődtek, tehát már ott eldőlt, hogy a privatizációnak elkeresztelt lenyúlások nyomán kikből lesznek milliárdosok.   
Ez azt jelenti, hogy MI egy - a nyugaton már kipróbált- és jól bevált - korrupciós modellt vettük meg! 

Vagyis 1990-ben egy TISZTESSÉGTELEN és HAZUG rendszerre álltunk át.

Ezt a hibát csakis egy újabb átállással lehet orvosolni.
Ennek azonban csakis akkor lenne értelme, ha egy TISZTESSÉGES rendszerre tudnánk átállni.

Egy ekkora változáshoz sajnos nem elég a civil felháborodás –de a Facebook hőbörgés- illetve a nyilvános kényszeres észosztás sem!
Sőt tüntetésekkel sem lehet  egy új modellt felépíteni.

Főként akkor, ha még arra is számítanunk kell, hogy a totálisan korrupt államszervezet foggal és körömmel védeni fogja
a neki évente újra-és újra óriási extraprofitot termelő pozícióját.

Sajnos a világ ma úgy működik, hogy az dirigál, aki fizetni tud - a fizetett zsoldosokat pedig egyáltalán nem zavarja, hogy a megbízójuk közpénzből fizeti ki őket. Erre léteznek nagyon ügyes megoldások, pl. úgy kell kiírni mind a hazai, mind az EU a tendereket, hogy azokat kivétel nélkül mindig azok a csókosok nyerjék meg, akik hajlandók ebből a „jól megérdemelt pénzből” valamennyit visszaosztani.